A lovaspl a tudomny mai llsa szerint a legrgebbi csapatsport a vilgon. A pl egy si labdajtk, amely zsibl szrmazik: els feljegyzett meccst Kr. e. 600 krl, Persziban rendeztk. A lovaspl elsdlegesen szabadtri sport. A jtk szinterl szolgl plya krlbell 270 x 180 mteres, tglalap alak, fvel bortott terlet. A ply kt rvid oldaln 1-1 kapu, melyek 7,5 mter szlesek, s legalbb 3 mter magasak.
A plmeccs sorn kt, 4-4 fs csapat jtszik egyms ellen. Fedett plys mrkzseken 3-3 f rszvtele is lehetsges. Egy mrkzs 4 vagy 6, egyenknt 7 perces tiszta jtkidt biztost jtkrszbl, gynevezett chukkerbl ll. A meccset ltalban 2, lovon l br vezeti. Az rt a br szablytalansg, buks, s srls esetn lltja meg, illetve ha a labda az oldalvonalon kvlre kerl. A jtk clja a glszerzs. A csapatok minden gl utn trfelet cserlnek. A jtk lebonyolitsa sok tekintetben hasonlt a futball szablyaihoz: szablytalansgok esetn pldul bntet tsekre kerl sor, a kaputl klnbz tvolsgokra. A bntetseket slyussguk szerint 1 tl 10-ig osztlyozzk, s e szerint dntenek a brk a bntetk elvgzsnek helyrl. Bizonyos helyzetekben a vdk bellhatnak a lvs el, slyosabb szablytalansgok esetn azonban erre nincs lehetsg. A jtkosok minden chukker utn lovat cserlnek, mivel ez a sport klnsen ignybe eszi a lovak lbt.
A plpni fordulkony, robbankony, s szvs. Kpes 7 percen t ltszlag klnsebb cl s orientci nlkl engedelmeskedni lovasa akaratnak. A j pljtkos gyors reflexekkel rendelketik, j ls, kitn kondciban van, kitn szemmel, labdarzkkel, s tlagon felli dtratgiai gondolkodssal br.

|