Haflingi lovak:
Marmagassga: 140-148 cm
Elegns, harmonikus kisl. Feje nemes, szraz, a l nagysgval arnyos. Szeme nagy, kifejezsteljes s elre irnyul. Orrlyukai tgak. Nyaka kzphossz, a fej fel haladva elvkonyul. A ht kzphossz, jl izmolt, a mozgs lendlett kell kvetnie. A fajta kifejlett kori mreteit 6 ves korban ri el. Szne a vilgos srgtl a sznasrgig terjed.
Dl-Tirol alpesi farmjairl szrmazik. A terlet shonos, kistermet lovai kpeztk a fajta alapjt, amelyek a tiroli paraszt hegyi mlhs lovaknt vgeztk mindennapi munkjukat. A trkktl zskmnyolt arab lovak is rszt vettek a fajta kialakulsban. Tudatos tenysztse az 1800-as vek utols negyedben indult el Dl-Tirolban. 1976-tl alakult meg a Haflingi Lovat Tenysztk Vilgszvetsge. A fajta legjelentsebb tenyszt szervezete a Haflingi Lovat Tenysztk Szvetsge. Szkhelye a Tirolban fekv Ebbs.
A vele val bnsmd nem ignyel nagyfok szakkpzettsget. A vilg szinte minden orszgban val elterjedtsgt annak ksznheti a fajta, hogy kzkedvelt szabadid lv vlt. Jellemz r a kisebb mrtk akcis mozgs. Klnsen vgta jrmdban vrjk el tle az egyidejleg felfel s elrefel irnyul lbelrevitelt. A fajta tovbbi fontos rtkmr tulajdonsga a kiegyenslyozottsg, a hossz lettartam s a termkenysg. Knnyen honosodik, j hstart, fradhatatlan s ellenllkpes.
A Haflingi fajta ngy fldrszen, a vilg 17 orszgban megtallhat. Ezekben 22 tenysztszervezete mkdik, sszesen mintegy 250000 haflingi lovat regisztrlva.


 |