Zweibr�ckeni:

Marmagass�ga: 168cm

A zweibr�ckeni nagyon tetszet�s, k�z�pneh�z, melegv�r� l�, sok nemess�ggel, kiv�l� temperamentummal �s a modern sportl� minden pozit�v k�llemi tulajdons�g�val. Sz�n�t tekintve az alapsz�n mindegyike megengedett. 

Sz�rmaz�sa, eredete a XVIII sz�zadra tehet�, mikor a IV. Kriszti�n herceg eichelscheid-zweibr�ckeni m�nese a min�s�gi l�teny�szt�s k�zpontja lett a Rajna-vid�ken. A h�res lovasnak sz�m�t� herceg angliai �tj�n ismerte meg az ottani teliv�rteny�szt�s, annak szab�lyait, el��r�sait. A frissen szerzett ismereteinek birtok�ban fogott hozz� a saj�t teny�szt�si programj�ba. 1775-�s �vet tekintik a teny�szt�s hivatalos kezdet�nek. A tulajdon�ban l�v� lovakat angol teliv�rekkel �s normann lovakkal, valamint a Vez�r nev� arab cs�d�rrel fedezte. A teny�szt�s eredm�nye egy k�zepes nagys�g�, izmos fajta lett, amely vad�szatra, fut�r- �s katonai szolg�latra egyar�nt alkalmas volt. II. K�roly �goston folytatta apja m�v�t. � a hercegs�g�nek szimb�lum�t l�tta a gy�ny�r� lovakban. A fajta elismerts�g�t mutatta, hogy a porosz kir�ly 150 kanc�t vett meg a m�nesb�l.

1816-ban Zweibr�cken a bajor kir�ly fennhat�s�ga al� ker�lt. Az eredeti m�nesb�l sz�rmaz� 13 cs�d�r �s 2 kanca bajor, perzsa, arab �s angol cs�d�r�kkel egy �j m�nes alap�t�ja lett. Az Els� Vil�gh�bor� jelent�s v�ltoz�st hozott, att�l fogva nem lovagolhat�s�g, hanem a mez�gazdas�gi haszn�lhat�s�g lett a teny�szt�s szempontja. Miut�n ez feladatk�r is h�tt�rbe szorult, a lovak ir�nti �rdekl�d�s a minim�lisra cs�kkent. 1960-ban Zweibr�cken val�s�gos nemzeti �cs�d�r-rakt�rr� v�lt, a teny�szt�s l�nyeg�ben megsz�nt. Az utols� zweibr�ckeni b�lyeget visel� cs�d�r, Feuerwerk 1969-ban pusztult el. 

A fajta azonban a n�met sportl�ban tov�bb �l. Trakehneni �s hannoveri lovakkal egy�tt a m�lt sz�zad hatvanas �veiben indult 20-25 m�nesben is sportl� teny�szt�s. F�leg a Rajna-Saar vid�k�n elterjedt lovak k�z�tt eredeti t�rzsk�nyvvel ma m�r nagyon kev�s kanca rendelkezik.