A lovas �l�se a k�l�nb�z� j�rm�dokban

     A lovasnak, miel�tt b�rmilyen m�don hatni akar a l�ra, meg kell tanulnia elhelyezkedni �s �lni a nyeregben oly m�don, hogy ne zavarja a l� mozg�s�t. A simul�kony, puha, a l� mozg�s�t k�vet� �l�s elsaj�t�t�sa fut�sz�ron t�rt�nik, annak �rdek�ben, hogy a lovasnak ne kelljen a l� ir�ny�t�s�val foglalkoznia.

A lovas helyes �l�s�nek els� krit�riuma az egyens�ly. Az egyens�llyal nem rendelkez� lovas folyamatosan zavarja a lovat: diszharmonikus mozdulataival vagy a l� sz�j�t, vagy a h�tat b�nteti.  Egyens�lyban csak olyan lovas �lhet, akinek s�lypontja pontosan a l� f�l�tt helyezkedik el. Az egyens�ly tov�bbi felt�tele, hogy a lovas megfelel� ritmus�rz�kkel tudja k�vetni a l� mozg�s�t. A lovas a nyereg legm�lyebb pontj�n �l, laza der�kkal, egyenes fels�testtel �s m�lyen elhelyezked� l�bakkal. A helyes �l�s el�felt�tele, hogy a lovas v�lla, �l�csontja �s sarka egy f�gg�leges vonalat alkosson.

A t�ls�gosan el�retolt l�bsz�r sz�k�l�st eredm�nyez, �s a t�lzottan h�tratolt l�bsz�rhoz hasonl�an lehetetlenn� teszi a megfelel� seg�ts�gad�st. A fels�test megfelel� helyzete szint�n nagyon fontos: t�ls�gosan el�retolt fels�test eset�n a s�lypontunk megel�zi a lovat, m�g a lovon h�trad�lve a l� m�g� ker�l a s�lypontunk.

     A lovas test�nek helyzet�t a k�vetkez�k�pp k�pzelhetj�k el a lovon. Hasonl�tsuk a lovast egy f�hoz! �l�csontja az a pont, ahol a fa a f�ldb�l kin�. A l�bai, mint a gy�kerek, m�lyre ny�lnak, m�g fels�teste, ak�r a fa lombkoron�ja, felfel� t�rekszik.

     A lovas fej�nek helyzete igen fontos: egyr�szt orient�ci�s szempontb�l, m�sr�szt mivel a fej igen jelent�s r�sz�t k�pezi a lovas teljes tests�ly�nak. A rossz helyzet� fej t�nkreteszi a lovas egyens�lyi �llapot�t. A lovas optim�lis esetben el�ren�z, �s fej�t term�szetes testhelyzetben tartja.

     Lovagoljunk ak�r egyenes vonalon, ak�r �ven, a lovas fels�teste mindig a halad�s ir�ny�ba n�z, ahogy fej�t sem oldalra billenti, hanem a fels�teste f�l�tt, k�z�pen marad. A fordulatok lovagl�sa sor�n teh�t csak a lovas t�rzse fordul el: fels�test�nek t�bbi r�sze nem d�l semmilyen ir�nyba. Combunkkal nem kapaszkodunk, hanem hozz�simulunk a nyeregsz�rnyhoz. L�bsz�runkat folyamatosan laz�n a l� oldal�n�l tartjuk. Sarkunk kev�ssel a heveder m�g�tt helyezkedik el. L�bunk talpv�gn�l, a l�bujjak kezdet�n�l nyugszik a kengyelben. A kengyelsz�j helyes testhelyzet�nk eset�n f�gg�leges ir�nyban mutat lefele. A sarok a lovas legm�lyebben elhelyezked� pontja a lovon, mely nem leszor�t�ssal, hanem a kengyel al�t�maszt�sa miatt ker�l m�lyebbre, mint a l�bujjak.

     A lovas karja s�ly�nak megfelel�en, term�szetes lazas�ggal pihen a t�rzs mellett. Kez�nket �gy tartjuk, mintha egy poh�r v�zzel egyens�lyozn�nk. A t�ls�gosan leszor�tott vagy felemelt k�z ellehetetleni a l� sz�j�val val� megfelel� kontaktust. Kez�nk k�r�lbel�l egy �k�lnyivel a l� marja f�l�tt helyezkedik el. Ide�lis esetben az alkar, a k�z �s a sz�r egyenes vonalat k�pez a k�ny�kt�l a l� sz�j�ban l�v� zabl�ig.

     A sz�r nem kapaszkod�sra szolg�l, hanem a lovas k�nny� k�zzel tartja azt. A sz�r a l� sz�j�t�l a gy�r�s- �s a kisujj k�z�tt halad a lovas ir�ny�ba �s a mutat�ujj felett hajlik vissza. A h�velykujj a f�l�tt �tfut� sz�ron nyugszik. Amennyiben nagykant�rral lovaglunk, �s k�t sz�r fut a kez�nkben, az als� sz�r a kisujj alatt fut.

     A lovasnak egyetlen testr�sz�vel sem kell kapaszkodnia, hiszen egyens�lya tartja �t fenn a lovon. A lovas akkor tanul meg helyesen �lni, ha a k�l�nb�z� testr�szeit egym�st�l f�ggetlen�l tudja mozgatni vagy nyugalomban tartani. A leggyakoribb �s legszembet�n�bb hiba a k�z testt�l val� f�gg�s�ge, de a fels�test statikuss�ga, illetve a merev cs�p� �s boka is gyakran el�fordul� probl�ma.

L�p�s

     L�p�sben a fent le�rt m�don helyezked�nk el, �s k�vetj�k a l� mozg�s�t. Kez�nk minden egyes l�p�sn�l a l� sz�j�nak ir�ny�ba mozdul, k�vetve a l� nyak�nak el�re ir�nyul� mozg�s�t. A l� nyak�nak szabad mozg�s�t nem szabad akad�lyozni, hiszen n�gyl�b� t�rsunk annak seg�ts�g�vel egyens�lyoz, ez�rt sz�ks�ge van a szabad nyakmozg�sra az elengedett �llapotban val� munk�hoz is.

�get�s

     A l� �get�s�t a lovas h�rom k�l�nb�z� m�don is k�vetheti: tan�get�sben, k�nny��get�sben, illetve k�tpontos k�nny�tett �l�sben is.

     A tan�get�s sor�n a lovas folyamatosan �l a nyeregben. Cs�p�je, l�bsz�rai �s teljes �l�se laza, de nem ernyedt. A lovas hagyja, hogy a l� "felvegye a h�t�ra" �s hordozza �t. A lovas keze ilyenkor is finoman k�veti a l� nyak�nak mozg�s�t.

     K�nny��get�sben az �get�s minden m�sodik �tem�re kiemelkedik a lovas a nyeregb�l. Az emelked�s nem felfel�, hanem el�re-felfel�, a l� mozg�s�nak ir�ny�t k�vetve t�rt�nik. A lovas fels�teste az emelked�skor is f�gg�leges marad. A lovas k�ny�k�nek sz�ge minden kiemelked�skor v�ltozik: �gy tarthat� fenn v�ltozatlanul a nyugodt kapcsolat a l� sz�j�val. A lovas l�ba t�rdt�l lefel� nem mozog. A l�bsz�r tov�bbra is nyugodttan pihen a l� oldal�n.

     K�tpontos k�nny�tett �l�sben a lovas folyamatosan �ll a nyeregben. S�lypontja ilyenkor a nyereg felett helyezkedik el. A l�bsz�rak v�ltozatlanul a l� oldal�n nyugodnak, m�g a comb a l� mozg�s�t k�vetve, enyh�n rug�zik az �get�s �tem�re. A lovas fels�teste ilyenkor el�r�bb ker�l, mint tan�get�sben. A k�z tov�bbra is a testt�l f�ggetlen�l, puh�n k�veti a l� mozg�s�t.

V�gta

     V�gt�ban lovagolhatunk k�nny�tett �l�sben, vagy �lhet�nk folyamatosan a nyeregben. B�rhogy is v�gt�zunk, a k�ls� l�bunk nem marad a hevedern�l, hanem az alaphelyzethez k�pest k�r�lbel�l 10 centim�terrel h�tr�bb nyugszik a l� oldal�n. A k�nny�tett v�gt�ban ezt lesz�m�tva igen hasonl�t a k�tpontos k�nny�tett �l�shez. Amennyiben folyamatosan �l�nk a nyeregben, arra kell �gyeln�nk, hogy �l�s�nk �s kez�nk k�vesse a l� v�gtaugr�sait.