Az ügető egy speciális fogatverseny, melynek eredete mai ismereteink szerint a római időkig nyúlik vissza. A Circus Maximuson rendszeresen zajlottak lóversenyek, igaz, akkor a lovak még vágtában versenyeztek. Az ügetőn az erre a célra kitenyésztett lovak ügetésben teszik meg az kiírt távokat, melyek általában 1600-4200 méter hosszúak. Maga az ügetőpálya leggyakrabban egy 1000 méter hosszú, elipszis alakú, tömör talajú, homokos pálya, melyen a lovak-akárcsak a galoppon-bal kézen futnak. A ló egy könnyű kocsi, úgynevezett sulky előtt fut, melyen a hajtó ül. Az ügetőn köthető fogadási lehetőségek megegyeznek a galoppnál már leírtakkal, és a lósport két típusának lebonyolítási rendszere is igen hasonlít egymáshoz. Akárcsak a galoppon, az ügetőn is van hendikep rendszer. Itt azonban nem a lovak által vitt tömeggel egyensúlyozzák ki az indulók esélyeit: a favoritoknak hosszabb távot kell távot futniuk, mint az esélytelenebbeknek. A különbség az eltérő esélyű lovak által futandó távok között 20-40 méter.
A futamok indításának 4 féle módját használják. Amennyiben minden ló azonos távot teljesít, a futam autósstartal indul. |