Izlandi p�ni:

Marmagass�ga: kb. 125-145 cm

 Az izlandi teste viszonylag r�vid, vaskos �s t�mzsi, emellett pedig nagyon izmos. Meredek v�llai r�v�n k�l�n�sen a t�ltben mutat rendk�v�li mozg�konys�got. Test�hez viszony�tva a l�bai k�nny�nek t�nnek, pedig nagyon er�sek, a r�vid sz�r �s cs�nk k�l�n�sen figyelemrem�lt�.  Feje jellegzetes, hab�r nem k�l�n�sebben sz�p, a r�vid, t�mzsi testhez k�pest t�l neh�z. Sok m�s, zord �ghajlaton �shonos l�hoz hasonl�an az izlandi l� is jellegzetesen s�r� �s d�s s�r�nnyel rendelkezik.

 Az izlandi l� a h�rom megszokott j�rm�don mellett k�pes a t�ltre (rohan� l�p�s) �s a poroszk�l�sra is. Poroszk�l�skor a jobb els� �s h�ts�, illetve a bal els� �s h�ts� l�b egyszerre fog talajt. Ebben a j�rm�dban csak r�vid szakaszon szoktak lovagolni. A t�lt n�gy�tem� j�rm�d ugyanazzal a l�bsorrenddel, mint l�p�sben, �s munka, valamint versenytemp�ban szok�s lovagolni. Ki�l�se k�nyelmes.

 A normannok vagy vikingek a Kr. u. 9. sz�zadban jutottak el �s telepedtek le a vulk�ni szigeten. A legenda szerint Izland els� megh�d�t�ja k�t norv�g t�rzsf� volt: Ingolfur �s Leifur. K�s�bb m�s normannok is j�ttek, akik a Brit-szigeteken telepedtek le. A h�d�t�k a lovaikat is magukkal hozt�k, amelyeket nagy haj�kon sz�ll�tottak ide. Az izlandi l� eredete teh�t megegyezik a t�bbi �szak-eur�pai p�nifajta �s n�h�ny, m�g ma is a Brit-szigeteken honos l�fajta gy�kereivel.

 N�h�ny �vtizeddel k�s�bb megk�s�relt�k az Izlandon meghonosodott l� keresztez�s�t egyes keleti fajt�kkal. Az eredm�ny katasztrof�lis volt. Ennek k�vetkezt�ben a szigeten olyan t�rv�nyt hoztak l�tre, amely megtiltotta a lovak tov�bbi behozatal�t. Ez a t�rv�ny 930-ban l�pett �letbe. Az izlandi lovat haz�j�ban m�ig k�ls� hat�s, keresztez�s n�lk�l teny�sztik.