Connemara p�ni:

Marmagass�ga: 132-145 cm

A fej form�s, k�zepes nagys�g�, n�ha kiss� kosfej�. Szemei nagyok, bent �l�k, nyaka j�l illesztett, hossz�, lapock�ja d�lt, marja elmos�dott, h�ta hossz�, fara j�l izmolt, a sz�r r�vid, l�p�se akci�s. Minden sz�nben megtal�lhat�, kiv�ve a tark�t, �m legink�bb a sz�rke �s a fak� sz�n jellemz� r�.

Az egyetlen �r p�nifajta kialakul�s�t a XV-XVI. sz�zadra teszik. Ma m�r azonban a vil�g t�bb pontj�n is teny�sztik, nemcsak �rorsz�gban.A kelta p�ni lesz�rmazottj�nak tartj�k, amely az egyik leg�sibb eur�pai fajta. Az �r Connemara-b�l sz�rmaz� p�nit sok hat�s �rte, spanyol, arab �s berber fajt�kkal egyar�nt keresztezt�k �seit. A hackney, az angol teliv�r, de m�g ink�bb a welsh p�ni hat�sa szint�n �rz�dik a fajt�n. �gy tartj�k, hogy a fenti fajt�k legel�ny�sebb tulajdons�gait egyes�ti mag�ban. �rorsz�g mocsaras, nedves �s h�v�s vid�k�hez alkalmazkodott lovakat rendk�v�li sz�v�ss�g jellemzi.

�rtelmes, kem�ny, ellen�ll�fajta. K�nnyen kezelhet�, j� munkak�szs�g�, �s feln�ttek is lovagolhatj�k nagy m�rete miatt. J� ugr�k�pess�g�. Nyugodt term�szete r�v�n gyermekek mell� ide�lis v�laszt�s. Haz�j�ban vad�szlovagl�sra is haszn�lj�k.

1923. december 15-�n megalakult a "Connemara Pony Breeder's Society" (Connemara P�ni Teny�szt�k Sz�vets�ge). Az els� m�nesk�nyv 1926-ban jelent meg.