Gidr�n:

Marmagass�ga: 155-168 cm

Er�teljes szervezet�, nagyr�m�j�, el�g t�meges, k�z�pneh�z h�tas �s h�mos t�pus� fajta. Feje a testt�meggel ar�nyos nagys�g�, k�z�pmagasan t�z�tt, egyenes vonal�, esetenk�nt burkolt. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, k�zepesen hossz�. Marja kifejezett, hosszan h�tbany�l� el�g j�l izmolt. H�ta k�zepesen hossz�. �gy�ka k�zepesen hossz�, el�g feszes. A sz�gy sz�les, j�l izmolt, a mellkas t�bb�-kev�sb� m�ly, j�l dong�zott.

A fajta �se egy kis s�rga arab m�n volt, amelyet Fechtig b�r� v�s�rolt Egyiptomban. Az 1816-ban B�boln�ra ker�lt Gidran Senior, ahol arab, erd�lyi, t�r�k �s spanyol kanc�kat fedezett. Az Arrogante nev� spanyol kanca csik�ja, Gidr�n II vitte tov�bb a fajt�t Mez�hegyesre ker�lve. Akkoriban a m�neseket sz�n alapj�n oszt�lyozt�k. Mikor feldolgozt�k a sz�rmaz�si adatokat, kider�lt, hogy a �s�rgam�nes� f�k�nt Gidr�n ivad�kaib�l �ll. Az�ta a rokonteny�szt�s elker�l�se v�gett gyakorta alkalmaznak angol teliv�r m�neket a fajta feljav�t�s�ra, amelynek kanca ut�dait gidr�n m�nekkel keresztezik vissza.

A legs�lyosabb csap�st a fajta akkor szenvedte el, mikor 1920-ban a rom�n megsz�ll�k 98 gidr�n kanc�b�l 74-et zs�km�nyul ejtettek. Szerencs�re a k�t vil�gh�bor� k�z�tt siker�lt konszolid�lni az �llom�nyt. Azonban most is ritka fajt�nak sz�m�t, mind�ssze 160 gidr�nkanca �l Magyarorsz�gon, ezen k�v�l csak Rom�ni�ban �s Bulg�ri�ban �l kev�s.

Az anglo-arab hat�s ellen�re jelenlegi �llom�nyunk felt�n�en er�s csontozat�. A l�bszerkezet t�bb�-kev�sb� szab�lyos, az �llom�ny durva l�bszerkezeti hib�kt�l mentes. A mozg�s k�zepes hossz�s�g�, akci�j�ban, rugalmass�g�ban gyakran jav�t�sra szorul.