J�tlandi lovak:

Marmagass�ga: 157-163 cm

K�zepes t�meg�, feje nagy, nyaka k�z�phossz�, marja h�tbany�l�, h�ta hossz�, mellkasa j�l bord�zott, fara terjedelmes, j�l izmolt, l�bai r�videk. Sz�ne t�lnyom�r�szt s�rga vagy s�t�ts�rga. A hossz�sz�r�k vil�gosabbak a fed�sz�r�kn�l. Felt�n� jegyek csak a fejen tal�lhat�ak.

D�nia hagyom�nyos fajt�ja, ez�rt gyakran d�n hidegv�r�nek is szokt�k nevezni. A fajta eredet�t a hagyom�ny a XII. sz�zadig vezeti vissza, hab�r a IX. sz�zadi k�peken a d�n viking harcosok m�r hasonl� lovakon fesz�tettek. Hasonl�an m�s hidegv�r� fajt�hoz a j�tlandi is szolg�lt a k�z�pkori p�nc�los lovagok h�tasak�nt. A neh�zfegyverzet� katon�kat ugyanis a kecses melegv�r�ek nem b�rt�k volna el. A d�nok akkoriban retteg�sben tartott�k �szak- �s Nyugat-Eur�p�t, t�bbek k�z�tt t�bbsz�r felbukkantak Angli�ban is. Egyesek szerint a lovaik is vel�k tartottak, amelyek az angol suffolk fajta �sei lehettek. 

Ak�r igaz a te�ria, ak�r nem, a modern j�tlandi kialakul�s�ban a suffolk lovak j�tszottak fontos szerepet, k�zt�k is egy k�l�n�sen er�teljes, t�meges m�n, Oppenheim LXII. neve �rdemel eml�t�st (1860-as �vek). Nemes�t�s c�lj�b�l a XVIII. sz�zadban frederiksborggi �s spanyol lovakat is bevontak a teny�szt�sbe. A j�tlandi fajta hossz� id�n �t �tmenetet k�pezett a neh�z �s a k�nny� t�meg� ig�sl� k�z�tt. M�s fajt�k kialak�t�s�ban is fontos szerepet j�tszott, t�bbek k�z�tt az �szak-n�met schleswigi hidegv�r� k�zeli rokona a j�tlandinak.

Er�s, kitart�, hat�rozott munkakedv� ig�sl�. R�gen t�zezer sz�mra haszn�lt�k az omnibuszok �s l�vasutak el�tt. Ma a lovasbemutat�k �s lovas show-k kedvelt lova. A fajta edzett, ellen�ll�, kor�n�r�, k�t�ves kor ut�n teny�szt�sbe �ll�that� �s munk�ra foghat�.

Az 1950-es �vekben D�nia 14416 kanc�t �s 2563 m�nt tartott ny�lv�n. Sz�muk sajnos az�ta minim�lisra cs�kkent.