A d�jlovagl�s , idom�t� lovagl�s olimpiai szak�g, mely eg�szen addig ny�l vissza, mikor az ember el�sz�r �lt fel a l� h�t�ra. A lovasportok ezen szak�ga abb�l az ig�nyb�l fejl�dik ki, hogy az ember ir�ny�tani �s befoly�solni tudja a lovat. Id�vel az ember felismerte, hogy a lovagl�s m�v�szete fejleszthet�, �s hogy akaratunkat �gy is �rv�nyes�thetj�k, hogy harm�ni�ban maradunk vele, lehet�v� t�ve, hogy a n�gyl�b� t�rsunk ugyanolyan �lvezet�t lelje a k�z�s munk�ban, mint mi magunk. Ez a harm�nia el�sz�r a d�jlovagl�sban jelent meg, de r�j�ttek, hogy az egy�b versenyeken is �pp �gy �rv�nyes, mert csak a l�val �sszhangban lehet cs�cs teljes�tm�nyt ny�jtani.

A d�jlovagl� versenyeken beker�tett p�ly�n-�gynevezett d�jn�gysz�gben-ker�l sor a feladatok telses�t�s�re. A lelovagoland� feladatokat-programokat- neh�zs�gi fokuk alapj�n k�l�nb�z� kateg�ri�kba sorolja a d�jlovagl� szab�lyzat. Egyes programok pontosan le�rj�k, hogy mely idom�t� feladatokat, milyen sorrendben kell v�grehajtani l�nak �s lovas�nak.    A legk�nnyebb programok a lovasiskol�k alapvet� gyakorlatait tartalmazz�k-kisk�r, k�gy�vonal, �tv�lt�s, stb.-, m�g a legnehezebb kateg�ri�k magas szint� feladatokat foglalnak magukba-perd�l�sek (piruett), pasagge, piaff, sorozat- ugr�sv�lt�s, stb. A d�jlovagl�sprogram-legyen az b�rmilyen neh�z is- nem tartalmaz olyan elemet, amely ne lenne r�sze a l� term�szetes mozg�sfolyam�nak. Az igaz�n komoly feladatok term�szetesen csak tudatos k�pz�s eredm�nyek�nt teljes�thet�k. Az el�re r�gz�tett, k�telez� programokon k�v�l gyakran rendeznek k�rversenysz�mokat is, melyben a lovas egy�nileg v�lasztott zen�re , saj�t �ssze�ll�tott programmal indul. A k�r eset�ben el�re r�gz�tik, hogy milyen feladatoknak kell felt�tlen�l benne lenni�k a programban annak �rdek�ben, hogy a k�l�nb�z� bemutat�k neh�zs�gi fokuk alapj�n �sszem�rhet�k, �s egys�gesen �rt�kelhet�k legyenek.

A d�jlovagl�versenyeket neh�zs�gt�l f�gg�en 3-5 b�r� pontozza, a produkci�kat a d�jn�gysz�g k�l�nb�z� pontjair�l n�zve. Minden teljes�tett feladatot 0 �s 10 k�z�tti pontsz�mmal d�jaznak. A 0 jelent�se: nem v�grehajtott, a 10 pontt�: kit�n�. Bizonyos feladatok kiemelt szerepet kapnak, �gy dupla s�llyal sz�m�tanak a v�gs� �rt�kel�sben. A program v�g�n a szerzett pontokat �sszeadj�k, �s ennek alapj�n alakul ki a v�gs� sorrend. Az egyes feladatok �rt�kel�se mellett a versenyb�r�k az �sszbenyom�st is d�jazz�k. Itt olyan szempontok alapj�n �rt�kelnek, mint a lovas befoly�sa a lov�ra, �s �l�se, a l� lend�letess�ge, elengedetts�ge, fegyelmezets�ge, �s j�rm�djainak tisztas�ga. Zen�s k�r eset�n a m�v�szi �rt�k �s a k�r technikai kivitelez�se is m�rvad�.

A j� d�jl� egyens�lyban, elengedetten, k�tetlen�l, �s nyugodtan mozog. K�pess�gei k�z�tt megtal�lhat� a ruganyos, t�r�lel�, laza mozg�s, �s az ezt lehet�v� tev�, megfelel� testalkat:ar�nyos test, hossz�, enyh�n �velt nyak, laza tark�, k�zepesen hossz�, szabadon lebeg� h�t, j�l izmolt far, �s hossz�, er�s l�bak. A helyesen k�pzett l� v�gig a lovas�ra koncetr�l, �s annak legapr�bb seg�ts�geire is reag�l. A j� d�jlovas prec�z, kit�n� �tem�rz�kkel rendelkezik, �s a megfelel� pillanatban tudja alkalmazni mindazon seg�ts�geket, melyekel ir�ny�tani tudja lov�t. J� �rz�kkel, finoman �rv�nyes�ti akarat�t. Higadt lelki�llapotban, a feladatra koncentr�lva lovagol, nemcsak a versenyeken, hanem a felk�sz�l��sek sor�n is.

Magasiskola: A d�jlovagl�s speci�lis v�ltozata f�ld feletti gyakorlatokat is tartalmaz� magasiskola. Ezekre a gyakorlatokra legink�bb a lipicai, az andal�z, �s a lusitano lovak k�pesek. A gyakran spanyollovasiskolak�nt is emlegetett ir�nyzat legfontosabb kik�pz�k�zpontjai B�csben, Jerez de la Fronter�ban, �s Saumur-ben tal�lhat�k.